Digitális videó formátumok

Digitális videó formátumok

Manapság egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy filmeket otthoni környezetben is jó minőségben nézhetünk. A gyorsuló internet elérések segítségével egyre több forráshoz férhetünk hozzá, ám nem mindig egyszerű a választás, hogy melyiket válasszuk. Mivel manapság az okos tv-k korát (nem számít elérhetetlennek a 3D élmény sem) éljük, így tekintsük át melyek az elterjedt formátumok amelyekkel eltölthetjük szabadidőnket.

A videófájlok felépítését úgy képzeljük el, mintha egy konténer lenne. Ebbe be tudunk dobni, videó anyagot, hangot, feliratot. Ilyen lehet például az AVI és az MKV. Ezekben a konténerekben több videó, hang, és felirat anyagot is elhelyezhetünk, így akár egy komplett dvd vagy bluray lemez is helyettesíthető velük. A fájlokban tárolt anyagokat streameknek nevezzük. Akkor tudjuk lejátszani az adott fájlt, ha a lejátszó felismeri mind a konténer formátumot, valamint az abban található streameket is tudja "értelmezni". Ezekhez kellenek a splitterek (szétválasztók: lényegében különválasztja a konténerben lévő anyagot) és kodekek (streamek értelmezését ellátó programok). Így már külön tudjuk értelmezni a konténer formátumokat, valamint a videó és egyéb kódolásokat. Lássuk melyek a leggyakoribbak.

Konténerformátumok

AVI – az AVI a Microsoft (nyílt) videoformátuma, amely 1992-től használatos. Az AVI több kép- és hangsáv tárolására alkalmas, sőt, az 1996-ban elkészült, nem hivatalos 2.0 verziótól kezdve akár feliratot is lehet belepakolni. AVI-val számos helyen találkozhatunk, a Windowsnak hála gyakorlatilag szabványként terjedt el, és a legtöbb normál felbontású videofájl még ma is ezt a konténert használja – többek között a torrenthálózatról letölthető sorozatok illetve filmek normál felbontású verziói is AVI-k. Emellett az AVI egy speciális változatát használták az első, szalagra rögzítő digitális videokamerák is. Az AVI fájlok kiterjesztése AVI. Az AVI-t gyakorlatilag minden program és minden hardver kezeli.

ASF – továbbra is a Microsoftnál maradva; az ASF megalkotásakor elsősorban a (interneten és médiaszervereket keresztül történő) tartalommegosztási képesség valamint a másolásvédelem megteremtése (a szerzői jogok védelme) volt a legfontosabb szempont. Míg az AVI nyílt formátumnak tekinthető, addig az ASF zárt. Az ASF fájlok kiterjesztése kezdetben ASF volt, ma már WMV (vagy esetleg WMA, ha csak hanganyagot tartalmaz az adott fájl). Ezzel a konténerrel legtöbbször valóban az interneten találkozhatunk, általában fizetős tartalmat kínáló szájtokon.

MPEG Program Stream – az MPEG Program Stream egy elég érdekes konténerformátum; az MPEG-1, MPEG-2 és MPEG-4 tartalmak tárolására is használják, de azért is érdekes, hanem azért, mert számos módosított verziója terjedt el. Legelőször MPG kiterjesztéssel találkozhattunk vele számítógépes videókon, majd picit módosított adatstruktúrával, DAT kiterjesztéssel a VideoCD-ken. Egy nagyobb fejlesztést követően a következő lépcsőfok a DVD lemezeken a VOB volt, amely már több kép-, hang- és feliratsáv tárolására is alkalmas. Az MPEG Program Stream ezen kívül a normál felbontású digitális kameráknál is használatos, szalagra, merevlemezre és memóriakártyára rögzítő kameráknál egyaránt. Módosított változatát, az MPEG Transport Streamet használják digitális tévéadások továbbításához (.MTS vagy .M2TS), Blu-ray lemezeken (.M2TS) illetve használták a HD DVD korongokon is (.EVO). Fejlesztője a Moving Picture Experts Group.

MP4 (MPEG-4 Part 14) – hasonlóan az MPEG Program Streamhez, az MP4 konténerformátumot is a Moving Picture Experts Group fejlesztette ki. A formátum modern, ami azt jelenti, hogy több kép- és hangsáv tárolása mellett feliratokat, képeket, metaadatokat is képes tárolni, valamint DRM-mel (Digital Rights Management), tehát másolásvédelemmel is ellátható. Kiterjesztése leggyakrabban MP4, de találkozhatunk vele M4A, M4V, M4B és M4R-ként is. Ezt a formátumot használja többek között az Apple az iTunes DRM-mel védett fájljainál, illetve egy sor hordozható médialejátszó is kezeli ezt a formátumot.

Flash – Az FLV az Adobe konténerformátuma, amelyet interneten streamelt multimédiás tartalmakhoz optimalizáltak. Ennek megfelelően a videomegosztók használják ezt a konténert, többek között a YouTube is.

MOV – az Apple saját fejlesztésű, de nyílt forráskódú fájlformátuma, kiterjesztése .MOV vagy .QT is lehet. Modern formátum, amely több video-, kép- és feliratsáv tárolására is alkalmas.

Matroska – ezzel a konténerrel elsősorban a torrenthálózaton letölthető HD filmeknél találkozhatunk. A fájlok kiterjesztése MKV, esetleg MKA/MKS, ha az adott állomány csak hangsávot/feliratot tartalmaz. A nyílt forráskódú Matroska a kezdetektől az AVI leváltására készült, ám elterjedni egészen addig nem tudott, amíg a torrenthálózaton meg nem jelentek a nagyfelbontású tartalmak; amíg a nagyméretű fájloknál használt H.264 kodek meg nem érkezett, az AVI praktikusság szempontjából semmivel sem volt rosszabb a Matroskánál, elterjedtsége pedig komoly előnyt jelentett.

3GP – ezzel a kevés kodek használatát támogató formátummal főleg videofelvétel készítésére alkalmas mobiltelefonokon találkozhatunk.

Videoformátumok

 

 

Kodekfronton egyszerűbb is a helyzet, meg nem is. Egyszerűbb azért, mert ma már elég kevés „alap szabvány” van használatban, azonban bonyolítja a helyzetet, hogy ezeknek számos implementációja él és virul – rögtön világos lesz, hogy ez pontosan mit jelent.

MPEG-1 (MPEG-1 Part 2) – a Movie Picture Experts Group fejlesztése, amely 1991-ben készült el. A formátum megalkotásakor az elsődleges cél az volt, hogy egy film VHS minőségben CD lemezre írható legyen; ez teljesült is, az MPEG-1 így a VideoCD-k szabványává vált.

MPEG-2 (MPEG-2 Part 2) – az MPEG-1 Part 2 továbbfejlesztéseként 1994-ben jelent meg, nagyobb felbontást és jobb minőséget kínál elődjénél. Ezt a formátumot először a DVD lemezeken használták, de a digitális tévéadások kódolása számos országban szintén MPEG-2-ben történik, sőt, a formátum a Blu-ray/HD DVD lemezek szabványába is belekerült. Emellett a digitális videokamerák is használják az MPEG-2 tömörítést, s a számítógépet alkalmazások is támogatják, mint felvételi formátum, mert alacsony CPU-terhelés mellett tökéletes a normál felbontású tévéadások kifogástalan minőségben történő rögzítésére.

MPEG-4 – Az MPEG-2 továbbfejlesztéseként az MPEG-4 jobb tömörítést és jobb minőséget nyújt. A szabványt még most is fejlesztik. Két fő verziója ismert, az MPEG-4 ASP (ez valójában az MPEG-4 Part 2) illetve az MPEG-4 AVC (MPEG-4 Part 10). Nevük hasonlósága ellenére a két formátum teljesen eltérő, egyáltalán nem kompatibilisek egymással.

MPEG-4 ASP – ilyen néven talán kevesen ismerik, de különféle implementációi, főleg a DivX (3/5/6-os verziók) és az XviD annál népszerűbbek. Az MPEG-4 ASP kodekek ideálisak normál felbontású tartalom kódolására, 1 Gbájtos méretben már egy 100 perces film is a DVD lemezekéhez közeli minőséget tud nyújtani. A DivX és XviD formátumokkal a leggyakrabban AVI fájlokban találkozhatunk, az internetről letölthető SD videok zöme valamilyen MPEG-4 ASP videoformátumot használ.

MPEG-4 AVC – az MPEG-4 AVC, amely H.264 néven is ismert, ez a legszélesebb spektrumban használt videoformátum. A leghatékonyabb tömörítés mellett a legjobb minőséget nyújtja, így nagyfelbontású tartalmakhoz éppúgy ideális, mint internetes videokhoz. H.264 néven a Blu-ray szabvány része, de használják (például Magyarországon is) a digitális televíziózásban is. Kisteljesítményű processzorokhoz optimalizált verzióját, az AVCHD-t használják a nagyfelbontású digitális videokamerák a képanyag tömörítéséhez, valamint ilyen tömörítést használ az Apple is az iTunesban elérhető videoknál, legyen szó akár megvásárolható filmekről, sorozatokról, akár ingyenes filmelőzetesekről. A Nero Digital megjelenése óta, a DivX pedig a 7-es verziótól kezdve szintén MPEG-4 AVC alapú, s ezt a formátumot használják a videomegosztók oldalak, így például a YouTube is. Az MKV fájlok 99%-a szintén MPEG-4 AVC kódolású videosávot tartalmaz, aki tehát nagyfelbontású filmeket tölte le, biztosan találkozott már az MPEG-4 AVC formátummal.

WMV/VC-1 – a Microsoft sem akart kimaradni a buliból, ezért nemcsak konténerformátumokat készített, hanem kodeket is. Habár a WMV fejlesztésekor az alapot szintén az MPEG-4 adta, a WMV nem kompatibilis egyetlen más MPEG-4 formátummal sem. Legutóbbi verziója a VC-1 szintén belekerült a Blu-ray szabványba, de a filmstúdiók nem használják. A WMV-nek maradt az internet; nem meglepő módon ezzel a formátummal szinte csak ASF konténerekben találkozhatunk.